Hegyközszentmiklós rövíd története

Megosztás
 

„A helység hegyes-völgyes, erdőkkel és szőlőkkel körülvett vidéken fekszik… 800 hold dézsmás szőlő, 4000 hold majorsági erdő, gyeplegelő nincs, hanem az erdő járható része használtatik legelőül. A falu alsó részét egy patakocska folyja át…”- ilyennek látta falunkat 1851-ben a nagy utazó- a csokalyi születésű neves magyar statisztikus Fényes Elek. A mai látogató Szentjobb vagy Székelyhíd felől közelítheti meg a falut műúton, de már egész más látvány fogadja; az egykor összefüggő erdőtakaró nagy része legelővé, szántófölddé változott. A hatalmas szőlőültetvény is összezsugorodott, az ódon pincék (köztük több is műemlék jellegű)őrzik már csak e letűnt idők nyomát.

Az Érmellék és a Hegyköz találkozásánál, a Cserhát(érmelléki dombok)erdős dombjai között alakult ki településünk valamikor a XII-XIII század folyamán a Váradtól Szatmár felé vezető középkori kereskedelmi út mentén. Története a szomszédos Szentjobbhoz kapcsolja. Itt őrízték Szent István királyunk mumifikálódott jobb kezét, amit Mercuris kanonok menekített ide a pogány lázadások idején. Miután Szent László tudomást szerzett az ereklye létezéséről, felkereste a falut, és tiszteletére egy monostort alapított,melyet gazdag adományokkal látott el. Ekkor kapta meg Szentjobb azt a területet is, ahol később Szentmiklós kialakult. Talán az apátság azon erdőőrei telepedtek ide akiket egy 1172-es birtokösszeírás említ. A település első írásos említése ugyancsak az 1332-es pápai tizedjegyzékben olvasható (S. Nycolau), de joggal feltételezhetjük, hogy már korábban kialakult, sőt egyháza is volt, mely már ekkor adót fizetett a pápának. Nevét is egyháza védőszentjéről kaphatta. A XV. század közepén Zenthmiklósként említik az oklevelek. 1851-ben teszik hozzá először a Hegyköz előtagot (Hegyköz-Szent-Miklós), melyet azóta is használunk a tájegységhez való tartozás jeleként. A reformáció itteni megjelenéséig (1597) a település nagyrészt az apátság birtokában állt. A XV. század végén a Toldy család (iskolánk névadója) birtokolt belőle egy részt, mely család története Arany Jánost is megihlette. A reformáció után a későbbi erdélyi fejedelem, Bocskai István lett a falu új birtokosa, aki Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemtől kapta 1598-ban 23 házból álló új „jószágát”. Egy bő félévszázad múlva a török lesz az úr a vármegyében: 1660-ban elesik Várad, a következő évben elfoglalják a szentjobbi várat is, és 1683-ig innen irányítják a vidéket. Számos népmonda őrzi ma is a török idők emlékét. A szentmiklósi néphagyomány egy török erődről beszél, mely a templom mögötti Öreghegyen állt. Alagút fut alatta, melynek egyik kijárata Szentimrére, a másik Biharra, a harmadik pedig a székelyhídi templom alá vezet. A monda szerint az alagút kinccsel van tele, de török átok alatt áll : aki megpillantja megvakul, ha pedig megszólal az, aki megtalálja, a kincs rögtön eltűnik a szeme elől, visszasüpped az Öreghegy gyomrába.

A török uralmat az osztrák váltja fel. Rhédey Ferenc lesz ekkor a falu új birtokosa (1692). Az osztrák uralom sem jelentett megkönyebbülést; az adók nem csökkentek, mindennaposak voltak a rekvirálások a katonaság számára. A helyzetet még az is nehezítette, hogy csak a katolikus vallást lehetett szabadon gyakorolni. Nem csoda hát, hogy a vidék lakossága már a legelején csatlakozott az 1703-ban kirobbant osztrákellenes felkeléshez. A Székelyhíd mellett táborozó Rákóczi Ferenc, a későbbi magyarországi és erdélyi fejedelem, maga adott szabadságlevelet 1703 augusztusában a szentmiklósiaknak, melyben megköszönte bátorságukat és vitézségüket. Egyedül Bóné András ezredében 65 szentmiklósi szolgált. Ez igen nagy szám, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy nagyjából ennyi lakost találtak nálunk az összeírók a török elvonulása után. A kuruc lelkesedés ellenére 1711-ben a szabadságharc elbukik. Marad a Habsburg uralom és folytatódik a rekatolizáció. A szentjobbi várat lerombolják, maradványaiból újjáépítik a katolikus templomot. Szentmiklós is visszakerül egyházi tulajdonba, a váradi püspökség birtokába. A falu ennek ellenére is megmarad a református hiten. Ezt bizonyítja az 1633-tól fennmaradt lelkésznévsor, valamint az 1745-től keltezett anyakönyv is. Templomot azonban egyelőre nem javíthatnak, sem újat nem építhetnek. Erre a vallási türelmi rendelet után kerülhet csak sor. 1823-ra épül fel az új református templom, amit 1832-ben toronnyal egészítenek ki, ami az 1869-es nagy tűzvész során leég az iskolával és több lakóházzal együtt. 1890-re sikerül csak újjáépíteni. 1977-ben hajtottak végre a templomon nagyobb javításokat. A falu lakossága a mai napig többségében református. A 19. század második felétől rendszeressé válnak a népszámlálások. így világosabb képet alkothatunk a lakosság számának alakulásáról, etnikai és vallási összetételéről. A 19.század közepétől nő a lakosság száma : 1850-ben 856, 1900-ban 967, melyből 962 magyar és 879 református vallású. Trianon (1920) után 1231-re emelkedik, 1956-ra pedig eléri eddigi legmagasabb lélekszámát a település – 1259 fő. Manapság a lakosság száma kevéssel 1000 alatt van, többségében továbbra is magyar és református vallású. A 2011-es népszámlálási adatok szerint 933 lakosa van falunknak, melyből 711-en magyarnak vallották magukat. A II. világháború után katolikus vallású székely családok telepednek le a faluban, akik egy kis kápolnát is kialakítanak maguknak. Az 1989-es fordulat után nálunk is megjelennek a neoprotestáns vallások (pünkösdista,szabadkeresztény,baptista). melyek főleg a helyi cigányság körében terjedtek el.

A világtörténelem nagy eseményei (1848-as szabadságharc, a két világháború, Trianon) Szentmiklóson sem múltak el nyom nélkül. Erre emlékeztet a negyvennyolcas hősök emlékére állított kopjafa, és a temetőben álló világháborús emlékmű. A II. világháború átvonuló frontjainak pusztításaiból alig kilábaló lakosságnak a földek államosításával, a kollektivizálással kellett szembenéznie. Az itteni kommunista rendszer talán legnagyobb megvalósítása a termálstrand megépítése volt. 1968-ban itt is mélyfúrásokat végeztek kőolaj után kutatva. Kőolaj helyett forró víz tört a magasba, melyről később kiderült, hogy nem csak forró (a feltörő víz hőmérséklete eléri a 70 fokot), hanem kitűnő mozgásszervi, ideg- és emésztőrendszeri betegségek kezelésére is. 1970-re készül el a termálfürdő, mely jelenleg a helyi református egyház kezelésében áll és a falu jövőbeni fejlődésének kulcsa lehet a falu-, és a gyógyturizmus révén.

Jelenleg Hegyközszentmiklós közigazgatásilag Székelyhídhoz kapcsolva éli a kistelepülések mindennapjait. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően megújult az iskola épülete, elkészült a Szentjobbot Szentmiklóssal és az egész Érmellékkel összekötő új aszfaltút, befejeződött a falu központjában fehérlő impozáns kultúrház is, ami már hetente több rendezvénynek, színházi előadásnak, bábelőadásnak ad otthont.